2012. november 14., szerda

Az első adás - drámák

Nagy hercehurca után végre elkészült a szalonképes verzió az első adásunkról! Hallgassátok meg a linkre kattintva itt.

Észrevételeiteket a blogon vagy a facebook oldalon megoszthatjátok! Mindenféle kritikára vevők vagyunk! :)

2012. november 4., vasárnap

Horror sorozatok - The Walking Dead

Folytatva horrorsorozat-ajánlónkat, a következő nekifutásnak egy zombi sorozatról ejtenénk egy-két szót Nektek! A zombifilm zsáner a 2000-es években újra erőre kapott a vámpíros sorozatokkal/filmekkel/regényekkel együtt, hiszen a sok genetikai kísérlet meg minden egyéb mellett még ez a legvalószínűbb, hogy bekövetkezik a sok horror klisé közül. Most júniusban pl. volt is Floridában egy ember, aki lerágta egy hajléktalan arcát, szóval igen, itt vannak! Na de nem akarjuk senkire sem a szívbajt hozni, természetesen ugyanannyi egy zombiapokalipszisre az esély, minthogy 2012 december 21-én véget érjen a világ. Azaz nem sok.

The Walking Dead


Ebben a sorozatban azonban mégis bekövetkezett ez a forgatókönyv. A felütés egy az egyben 28 nappal később indítás, főhősünk felébred a kórházban és szembesül vele, hogy amíg ő kómában volt, addig teljesen megváltozott körülötte minden. Sétáló hullák járják az utcákat, akik semmi másra nem vágynak jobban, mint az élő ember húsára.

A Walking Dead most jár már a harmadik idényénél, és alapos változáson ment keresztül az elmúlt két és fél év során. Frank Darabonttal kezdte meg a pályafutását a sorozat, de ő kiszállt a készítők táborából a második évad közepén, ezzel együtt viszont fel is pörögtek az események, ami mindenképp jót tett a Walking Deadnek, mivel sokan fanyalogtak a lassú cselekményvezetés miatt. A csigatempó a múlté, és a harmadik évad nemcsak a karakterekben idézett elő változást, hanem a nézői számban is: kábelsorozat létére több mint 10 millió főt ültet a képernyők elé a sorozat minden vasárnap este, holott olyankor mennek az NFL mérkőzések is és más egyéb nívós szériák is. Egyelőre nem lehet igazán tudni, hogy mi állhat ennek hátterében, de láthatóan igény van az ilyen igényesen megcsinált zombiapokaliptikus sorozatokra a nézők részéről.

A Walking Dead egyébként egy képregényen alapszik, és ebből kifolyólag többé-kevésbé igyekszik minél hűbb lenni a képregény menetéhez. Természetesen azért nem egy az egyben másolatra törekedtek a készítők, úgyhogy kihagytak, illetve behoztak olyan szereplőket is, akiknek nyoma sincs az eredeti képregényben, vagy éppenséggel ott fontos szerepet töltenek be. A zombiktól hemzsegő környezet, és a folytonos kaszabolás ellenére a Walking Deadet is inkább a drámák közé lehetne felsorolni, hiszen a fő mozgatórugó itt is inkább a karakterek egymás közötti viszonyának alakulása, a zombihordák támadásai másodlagos tényezők, ha lehet így fogalmazni.

Különösképpen érdemes figyelembe venni, hogy az első két évad túlélő szereplői hogyan változtak meg a több hónapnyi vadon élő életmód után a harmadik idény kezdetére. A változás elképesztő! Mint ahogy sok teoretikus is azt mondja, hogy ilyen világvégék bekövetkeztekor pont az ember lesz saját maga legnagyobb ellensége a túlélési ösztönök felülkerekedése miatt, úgy a sorozatban is ezt tapasztaljuk, hogy minden racionális ember ösztönlénnyé alakul, és az erkölcsöket ki lehet dobni az ablakon, ha már a társadalom is szétomlott körülöttünk. A harmadik évad mottója már a Fight the Dead, Fear the Living! lett, azaz küzdj a holtakkal, de féld az élőket, szintén ezt sugallja.

Szerencsére nincs sok része a Walking Deadnek, úgyhogy aki most nekikezd, az gyorsan behozhatja magát, és a harmadik évad második felét már velünk együtt nézheti végig hétről hétre. Mindenképp érdemes adni egy esélyt ennek a sorozatnak, hiszen egyedülálló a mostani sorozatpalettán. Kifejezetten vakmerő vállalkozás volt - még egy kábelcsatornától is! - hogy belevágtak ebbe, de a nézőszám és a kritikai visszhang az AMC-t igazolta.

Horror sorozatok - Supernatural/Odaát

Sajnos az ütemtervbe nem fért bele, hogy horrorsorozatokat is ajánljunk Nektek a podcastok során, úgyhogy írott formában fog ez most megtörténni. Az utóbbi években nem voltunk elkényeztetve minőségi horror szériák és filmek terén, de mégis egyre nagyobb igény van a fiatalok részéről rájuk, ami idővel a minőség feljavulását is eredményezheti - mi legalábbis bízunk ebben. Ha megnéztek ilyen horrorsorozat ranglistákat, még mindig a 90-es évekbeli Twin Peaks és az X-Akták áll az élen. De hogy őszinték legyünk, annyira azért nem keserves a helyzet! Lássuk csak:

Supernatural - Odaát



Már a nyolcadik évadját tapossa az Odaát, ezzel pedig lassan olyan magasságokba ér mennyiség terén, mint anno az X-Akták. A Supernaturalnek megvoltak - megvannak - a maga hullámvölgyei, de leszögezhető, hogy mindig is érzékeny helyet fog betölteni a rajongók szívében. Igazából szerintem kevesen voltak azok, akik az első két évad alapján ilyen hosszú életet jósoltak volna a Winchester-testvéreknek, hiszen leginkább egy Buffyt és Angelt helyettesítő sorozatnak volt titulálva, főként ha már Joss Whedon két kultikus sorozatának csatornáján debütált a Supernatural is.

A formátuma a Buffyhoz hasonlóan monster-of-the-week típusú volt, minden héten kaptunk egy zombit, szellemet, démont, akármit, amivel Sam és Dean Winchesternek meg kellett küzdenie. Az első évad még nagyon a levegőben lógott, hiszen sokáig terelték a szót a főszálról, ami igazán csak a második szezonra kapott erőre, és kezdett összeállni egy egésszé a cselekmény. Utána jött a harmadik, csonka évad a forgatókönyvírók sztrájkjának köszönhetően, melynek az lett vége, hogy az egyik főszereplő a pokolba került.

Mindenki kíváncsian várta, hogy ezt hogyan folytatják, aztán Eric Kripke, a Supernatural megalkotója mindenkit meglepett azzal, hogy a mítoszok, legendák, vallások negatív főszereplői után behozta a pozitívakat is: a keresztény vallás angyalait. A negyedik és ötödik évad így a sorozat legszebb éveivé váltak, és már minőségben is felvette a versenyt a többi futó sorozattal. Megérkezett az Odaátba Misha Collins, aki minden epizódban ellopta a show-t, amiben szerepelt. És az ötödik évad végére azon kapta magát a néző, hogy ez az öt szezon bizony egy kerek egész, és igazából nem is kell annyira rágni a csontot ahhoz, hogy rátuszkoljuk azt, hogy az írók bizony az elejétől kezdve ilyen végkifejletet akartak.

Az ötödik szezonfinálé után távozott Eric Kripke, és helyét átvette Sera Gamble, mint showrunner, és ez a minőség fokozatos romlásához vezetett. Megpróbáltak új mítoszvilágot ráerőltetni a sorozatra, ősi szörnyeket, lázadó arkangyalokat vonultattak fel, de az ötödik évad utolsó részében érezhető volt, hogy Kripke ezzel szerette volna lezárni. Éppen ezért úgy kellett volna folytatni, amivel túl lehet lépni azon a szinten, amit ő produkált a sorozattal, de ez sosem valósult meg. A hatodik és a hetedik évad sokak szemében a sorozat kiherélése lett, és sok vérmes rajongó mondta azt, hogy köszi, ennyi elég volt. Ezért csak a legbátrabbaknak és legkitartóbbaknak mondjuk azt, hogy az ötödik évad után is folytassák a darálást.

A Supernatural nem a legfélelmetesebb sorozatok egyike - inkább az első két évadban törekedtek erre - de nem is ez adja a varázsát. A két főszereplőt alakító színész, Jensen Ackles, illetve Jared Padalecki az évek során tökéletes összhangot varázsoltak maguk köré, és kidolgozott testük miatt lányok ezreinek váltak a bálványává. A már említett Misha Collins újabb szereplőt hozott a sorozatba, aki színt vitt a testvéri civakodásokba, amik talán a negyedik évadra már kissé unalmassá kezdtek válni. A régi rock slágerek pedig igazi egyedi stílust kölcsönöznek a Supernaturalnek. Az évadfinálék előtt lejátszott Carry on my Wayward Son pedig kultikus zene lett a sorozatrajongók körében.

Tehát az első öt évadot bátran, a következőket már csak fenntartással ajánljuk! A nyolcadik idény eddig szolgált kellemes meglepetéssel, de mivel még nyúlcipőben jár, nem akarunk elhamarkodott kijelentést tenni. Mindenesetre tény, hogy jót tett a Supernaturalnek, hogy két év után távozott Sera Gamble is, aki nagyon nem érzett rá az Odaát világára.

A következő időszak menetéről

Sziasztok!

Ismét jelentkezünk, hiszen nemsokára elkészül az első adásunk, amiben is a dráma műfajába fogunk bepillantani. Természetesen nem fogunk minden dráma sorozatról megemlékezni, csupán kettőre szeretnénk felhívni a figyelmeteket: a Homelandre és a Mad Menre, azaz a Reklámőrültekre. Ha gondoljátok, tekintsetek beléjük, ha eddig nem ismertétek volna őket, és utána nyugodtan kommenteljetek, szóljatok hozzá az adásunkhoz, tegyetek észrevételeket!

Ami pedig a folytatást illeti, a későbbiekben magyar sorozatokról is fogunk beszélgetni, megvizsgáljuk, hogy mi állhat Sherlock Holmes modern tévésorozatos feldolgozásainak hátterében, és szót ejtünk még sitcomokról, illetve kórházas-csajos sorozatokról. Közben természetesen ajánlhattok Ti is nekünk, illetve a többi hallgatónak szériákat!

Amíg vártok ránk, íme egy kis ízelítő, hogy milyen hangulatban telnek el mindennapjaink a mikrofon mögött - reméljük, Ti is olyan jól fogtok szórakozni, mint mi! :) A jelszó addig is: svájci sztárszájsebész!


2012. október 11., csütörtök

Elindultunk!

Üdvözlünk mindenkit a Sorozat-gyilkosok blogján!

Az elkövetkezendő hónapokban podcastokat hallhattok majd tőlünk, melyek révén a sorozatok világának mélyeibe kalauzolunk Titeket. És hogy kik is lesznek az idegenvezetőitek? Dávid, Bogi és Ildi. És hogy ne legyünk teljesen idegenek számotokra, íme egy kis bemutatkozás rólunk.

Sziasztok, Dávid vagyok. Sorozatokkal való ismertségem anno még a testvéreméken keresztül történt meg először, akik a Buffy, a vámpírok réme című szériát nézték éjjel-nappal, aztán kölyök fejjel még nem gondoltam, hogy később ennyire rabjaivá válok az amerikai sorozatoknak. Az ízlésem évről évre finomult, és ma már kétszer meggondolom, hogy mibe kezdjek bele, és hogy mi mellett tartsak még ki. Elsősorban drámákat nézek, de újabban ismét esélyt adtam néhány sitcomnak, melyekről majd szívesen mesélek Nektek is!

Sziasztok, a nevem Ildi és 15 éve vagyok sorozatfüggő. :)
Egészen apró koromban faltam már mindent, amiben volt rendszeresség és fantázia. Akkoriban még mindenevő voltam, aztán az évek során szelektálni kezdtem és a jelenlegi menün előételként a szituációs komédiák szerepelnek, főételként nyomozós szériákat fogyasztok tinédzsereknek szóló sorozatokkal, majd desszertként kórházas történetekkel orvosolom a szűnni nem akaró függőségem.

Boglárka vagyok és “függő”.Próbáltam már leszokni, Isten a tanúm rá, én próbáltam.Segítséget kértem a barátaimtól, habár tudtam, hogy ők sem “tiszták”. Hosszas tanakodás után úgy döntöttünk, nem járunk tovább “elvonóra”. Nem titkoljuk többé függőségünk tárgyát.Világgá kürtöljük, hogy sorozatfüggők vagyunk! Ha Te is az vagy, tarts velünk. Hosszú utazáslesz, de tartalmas!